Baráti áron

Ismerősnek főleg  baráti áron nem szabad dolgozni ez most bebizonyosodott.

A régi emlékek (egy rózsaszín matek óra) elhomályosította a hosszúévek alatt kifinomult megérzéseket, a rutint, nem csöpögtettem az információkat, nem ködösítettem a forrásokat (bár ez eddig sem nagyon ment) nem bizonygattam, hogy csak én vagyok az egyedüli okos, nem villogtam a referenciáimmal, csak dolgoztam. Adtam a vázlatokat, az összehasonlító árelemzésekkel együtt és szórtam az ötleteket, melyeket csak meg kell valósítani.

Józanul végig gondolva ilyen örültségeket még én sem szoktam sűrűn elkövetni. El kell gondolkodnom vajon miért eset ez meg velem? A múlt köde. A ház avítt szépsége megragadott és szemeim előtt lebegett egy rég nem volt nagy polgári lakás. Szóval nagyon meg akartam csinálni és a pénz is kellett volna, ne tagadjuk. Ez volt a hiba.

Az elfogadott ajánlat után (a munka felénél ) egy hétre jött a nem. Nehezen jutottam száraz levegőhöz.

Amit adtam az a baráti ár töredékéért nem megváltható. Nyertem egy újabb tapasztatott és könnyes emlékeket.

Uzsoky Katinka

(sz)építőmérnök