Egyik varázslatos emlékem a tavaszi napfényben megcsillanó kék szecessziós festett üveg doboz a nagymamám szalonjában, melyet az ötéves kislánynak csak nézni volt szabad. Ma az én polcomon áll férjem nagypapájának könyvei mellett.
A másik nagymamám (özvegyen nevelt három gyereket a háború után) varrónő volt. A még használható dolgokat nem dobta ki (nem is volt szemétszállítás akkor még a városokban sem), amikor a tojást felütötte a héjban lévő fehérjével ragasztottuk meg az öltöztetős babám, amire a ruhát régi divatlapból vágtuk ki. Ma úgy mondanánk környezet tudatos volt.
A munka és a család mellett is mindig alkottam valamit mióta nem kötött időben dolgozom, még több időm jut erre a hobbyra. Szívem szerint fő foglalkozásként űzném a közel jövőben.
Katinka
